Gobbi Hilda a magyar színművészet meghatározó alakja volt, aki nemcsak a színpadon, hanem a közéletben is emlékezetes nyomot hagyott. Erős, karizmatikus személyisége és elhivatottsága révén máig sokan tisztelik és emlékeznek rá. Művészi karrierje során számos mély emberi kapcsolatot ápolt, ám magánélete inkább rejtve maradt a nyilvánosság előtt. Esetleges szerelmi kapcsolatai és életének intim részletei sokáig titokban maradtak, de néhány forrás és visszaemlékezés alapján képet kaphatunk ezekről is.
Gobbi Hilda és a magánélet titkai
Gobbi Hilda nyíltan soha nem beszélt a szerelmi életéről, ami abban az időben nem volt szokatlan a közszereplők esetében. Ugyanakkor azt tudni lehet róla, hogy nem kötött házasságot és nem alapított családot. Magányossága, amit néhány interjúban is említ, részben szoros összefüggésben állhatott a karrierjének fontosságával és azzal az elkötelezettséggel, amellyel a színpad iránt viseltetett.
Gobbi Hilda esetében egy gyakran felmerülő kérdés a szexualitása. Bár a nyilvánosság előtt soha nem tárgyalt róla, a szakmabeliek és a hozzá közel állók közül többen úgy vélték, hogy Hilda meleg volt. Ebben az időszakban, különösen a szocializmus évtizedeiben, a homoszexualitás tabu volt, így nem csoda, hogy személyes életének ezen része rejtve maradt.
Gobbi Hilda, a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar színésznője, nyíltan vállalta vonzalmát a nőkhöz, ami abban az időben ritkaságnak számított. Legismertebb kapcsolata Temessy Hédi színésznővel volt, aki nála 12 évvel fiatalabb volt. Kapcsolatuk során Gobbi Hilda gyakran mutatta ki figyelmességét; például minden premier után 100 szál vörös rózsát küldött Temessy öltözőjébe.
Később Gobbi Hilda a nála 17 évvel fiatalabb írónővel, Galgóczi Erzsébettel élt együtt. Galgóczi szintén nyíltan vállalta leszbikusságát, és legismertebb műve, a „Törvényen kívül” című kisregény, a nők közötti szerelemről szól. Ebből a műből készült az 1982-es „Egymásra nézve” című film Makk Károly rendezésében.
Barátságok, amelyek túlmutattak a szokványos kapcsolatokon
Gobbi Hilda életében a barátságok kiemelt szerepet játszottak. Sok közeli barátnője volt, és ezek a kapcsolatok talán többek voltak egyszerű baráti viszonynál. Szoros kapcsolatot ápolt például Tolnay Klárival, akivel nemcsak a színpadon, hanem a magánéletben is mély kötelék alakult ki köztük. Barátságuk különleges volt, amit a színházi szakmában jól ismertek, és bár soha nem derült ki, hogy ez a kapcsolat romantikus jellegű volt-e, szoros kötődésük máig beszédtéma.
A színház iránti szenvedély: a legfontosabb kapcsolat
Bár Gobbi Hilda szerelmi élete rejtély marad, egy dolog biztos: legnagyobb szenvedélye a színház volt. Munkájának élt, és ez sok esetben a személyes kapcsolatai elé helyezte hivatását. Szenvedélyesen küzdött a színházért, a művészetért, és mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar színjátszás fejlődjön. Alapító tagja volt a József Attila Színháznak, valamint hatalmas energiát fektetett az 1961-ben megnyílt Bajor Gizi Színészmúzeum létrehozásába.
Kitekintés Gobbi Hilda életének mélyebb rétegeire
Gobbi Hilda színészi karrierje és közéleti szerepvállalása mellett magánéletének titkai is egyedi és sokszínű képet festenek róla. Sokan úgy vélik, hogy a karrier és a magánélet közötti feszültség nagy hatással volt személyiségére. A színház volt az a közeg, ahol igazán otthon érezte magát, és talán emiatt nem kereste a hagyományos szerelmi kapcsolatokat. Életének ezen oldalai azonban továbbra is találgatások tárgyát képezik, és talán soha nem derül ki teljesen az igazság.
Gobbi Hilda szerelmei és emberi kapcsolatai megmutatják, hogy a színház világában is rejtőznek olyan sorsok, amelyek a művészi elhivatottság és a személyes boldogság keresésének örök dilemmájáról szólnak. Gobbi Hilda példája azt is megmutatja, hogy a színpadon kívüli világ, bár sokszor kevésbé látható, ugyanolyan összetett és érdekes lehet, mint a reflektorfényes pillanatok.
Gobbi Hilda filmjei
Legismertebb filmjei
- Egri csillagok (1968)
- Szerepe: Ceceyné
- Gárdonyi Géza történelmi regényének ikonikus filmváltozata.
- Tűzoltó utca 25. (1973)
- Rendező: Szabó István
- Szerepe: Nagymama
- Egy család történetén keresztül mutatja be a 20. századi magyar történelmet.
- Hannibál tanár úr (1956)
- Rendező: Fábri Zoltán
- Szerepe: Igazgatónő
- Szatirikus történet egy tanárról és a hatalom kiszolgáltatottságáról.
- Egymásra nézve (1982)
- Rendező: Makk Károly
- Szerepe: Mellékszereplőként tűnt fel ebben a filmben, amely a női szerelemről szól.
- Körhinta (1956)
- Rendező: Fábri Zoltán
- Szerepe: Mellékszereplő
- A magyar filmművészet egyik kiemelkedő klasszikusa.
- A tanú (1969, bemutató: 1979)
- Rendező: Bacsó Péter
- Szerepe: Kisebb szerep, de emlékezetes a politikai szatírában.
- Rokonok (1954)
- Rendező: Máriássy Félix
- Szerepe: Tóthné
- Móricz Zsigmond regényének filmadaptációja.
Egyéb emlékezetes szerepei:
- Az életbe táncoltatott leány (1959)
- Katyi (1942)
- Szindbád (1971) – Krúdy Gyula írásain alapuló filozofikus film.
Gobbi Hilda legismertebb színházi alakításai
Klasszikus drámákban
- Shakespeare: Lear király
- Szerep: Goneril
- Az egyik legismertebb negatív nőalak, akit Gobbi erőteljes karakterábrázolással tett emlékezetessé.
- Ibsen: Nóra (Babaház)
- Szerep: Helmerné Nóra
- Az önállóságot kereső nő története az egyik legérzelmesebb alakítása volt.
- Csehov: Három nővér
- Szerep: Olgaként vagy Nataljaként emlékezetes alakítást nyújtott a Csehov-drámák érzelmi mélységeiben.
- Molière: Tartuffe
- Szerep: Pernelle asszony
- A francia vígjátékokban is remekelt, különleges humorral és karakterábrázolással.
Kortárs magyar drámákban
- Németh László: Galilei
- Szerep: Galilei lánya, Maria Celeste
- A történelmi dráma érzelmi csúcspontját jelentette az alakítása.
- Örkény István: Tóték
- Szerep: Mariska
- Tragikomikus szerepe a magyar színháztörténet egyik legikonikusabb pillanata lett.
- Illyés Gyula: Fáklyaláng
- Szerep: Szendrey Júlia
- Petőfi feleségének karakterét megformálva erős érzelmi töltettel játszott.
Operett és könnyedebb műfajok
- Huszka Jenő: Lili bárónő
Bár inkább drámai színésznőként ismert, operettekben is megmutatta sokoldalúságát.
Munkásságának jelentős része a Nemzeti Színházhoz kötődik, ahol évtizedeken át meghatározó alakja volt a magyar színházi életnek. Pályája utóéletét is jelzi, hogy a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpada ma is az ő emlékét őrzi, ahol számos fiatal színész tanulhat az általa képviselt színházi értékekből.