Momo egy hírhedt internetes jelenség, amely 2018 körül vált ismertté, különösen a közösségi médiában és a sajtóban. A „Momo Challenge” nevű állítólagos kihívás kapcsán terjedt el, amelyben azt állították, hogy egy félelmetes alak képét használó ismeretlen személy veszélyes feladatok elvégzésére próbálta rávenni a fiatalokat, beleértve az önkárosítást és öngyilkosságot is. Bár széleskörűen elterjedt a médiában, később kiderült, hogy a „Momo Challenge” leginkább egy internetes rémhír volt, és nem volt bizonyíték arra, hogy valóban tömegesen ilyen veszélyes kihívások zajlottak volna.
Momo eredete / története
Momo figurája egy ijesztő szobor formájában jelent meg, amelyet egy japán művész, Keisuke Aiso készített. A szobor eredetileg nem ijesztgetésre készült, hanem a művész egy kiállítására, és a „Mother Bird” nevet viselte. Az ijesztő, túlméretezett szemekkel és torzított arccal rendelkező szobor képe azonban hamar elterjedt az interneten, és a „Momo” karakterként kezdett élni, amikor az internetes trollok és hoaxok terjedésére fogékony közösségek felkapták a figurát.
A „Momo Challenge” legendája
Az internetes rémhírek szerint a „Momo” különböző üzenetküldő alkalmazásokon, például WhatsAppon keresztül kapcsolatba lépett fiatalokkal, és veszélyes, kártékony feladatok elvégzésére próbálta rávenni őket. Ezek a feladatok állítólag egyre súlyosabbak lettek, és végül öngyilkosságra ösztönöztek.
Ez a pletyka komoly aggodalmakat váltott ki, különösen a szülők és iskolák körében. Ugyanakkor később kiderült, hogy az esetek többsége félreértésen, túldramatizáláson és pánikkeltésen alapult, és nem volt tényleges bizonyíték arra, hogy a „Momo Challenge” valóban nagy mértékben elterjedt volna.
Hatásai
Annak ellenére, hogy a „Momo Challenge” inkább egyfajta internetes rémhír volt, sok gyerek és szülő mégis megijedt tőle. A média is közrejátszott abban, hogy a történet túlzottan elterjedt, és sokan hittek abban, hogy valódi veszélyt jelent. Különösen a fiatalok közösségi médián való tevékenysége kapcsán merült fel újra az a kérdés, hogy mennyire fontos a szülői felügyelet és a digitális tartalmak tudatos kezelése.
Momo így végső soron egy példa lett arra, hogy az internetes rémhírek, hoaxok és álhírek milyen gyorsan tudnak elterjedni, és milyen valós félelmeket képesek generálni, függetlenül attól, hogy mennyi alapjuk van.